(Kép forrása: vilagszabadsag.hu)   Édes otthonok vidám zaján mereng vacogva. Reszkető kezében ócska bögre, benne kortynyi lőre. Halk imába kezd, s szakadt kabátra dől aludni - tán örökre. Farkas Erzsébet (Wolfbetta) 2015. március 27.

(Kép forrása: www.gyerekabc.hu) Gyermeket szült nők: Anyák. Ők, akik veszni hagynák a föld minden aranyát, s átvállalnák a világ összes átélt bánatát, hogy végleg tűnjön a könny, s ne legyen soha közöny, csak boldogság és mosoly a gyermeki arcokon. Farkas Erzsébet…

(Kép forrása: image.hotdog.hu)   Méhektől zsong a tarka rét, színorgia a sok virág, lágyan arcomba fúj a szél, rám hintve május illatát. Édes szerelmi vallomás oson a párok ajkain, csókjuk takarja fűzfaág, őrizve hűen titkaik. Mosolyra gyúlt a fényes ég,…

(Kép: Farkas Erzsébet) Összebújva (haiku)   Összebújnak a vadkacsák, ha ősz szele fújja a nádast. Farkas Erzsébet (Wolfbetta) (2013.08.22.)

/Kép forrása: csillagmag.hu/   Nézd, mocorog, szíve dobog, édesen int, újra, megint! Két pici láb fel-le, ha jár, lágy ütemet rúg odabent. Angyal e lény, fény, s a remény, életem Ő, nő a jövő. Farkas Erzsébet (Wolfbetta) (2013. 12. 19.)

Kedves Olvasóm!   Szeretettel köszöntelek blogomon, ahol saját szerzeményú verseim, írásaim között szemezgethetsz. Igyekszem rendszeresen jelentkezni régebbi és legújabb irományaimmal,  melyeket az alábbi pár sorommal ajánlok figyelmedbe:    "Mindegy, hogy sírsz és fáj…