Verseim, prózáim

Wolfbetta írói blogja

Wolfbetta írói blogja


Büfés ballada

2015. július 14. - Wolfbetta

(Kép forrása: 36.media.tumblr.com)     Büfés ballada Szerző: Farkas Erzsébet (Wolfbetta)     Odakint negyven fok körül, a vendéglős ennek örül. Bár foghíjas még a csapat, nagy nehezen összeszalad.   Türelmetlen a sok ember, mindegyik más kaját rendel: Két…

Tovább

Anyának lenni

Egy anyának nem könnyű. A gyermek pici és gyönyörű, gőgicsél, aztán kacag, mikor sír, a szív majd megszakad. Inogva indul útján, lábujjhegyre áll, s tipegve jár. Mamája óvó karja kitárva érkezését várja. Puszival gyógyul a "fáj", s már nem görbül, csacsog a kis…

Tovább

Sorokba zárva

(Kép forrása: miveskonyv.hu)   Ez a versem a Magyar Költészet Napja alkalmából, a "Posztolj verset az utcára felhívásra" készült. :)   Sorokba zárva Távolságba merül, elszunnyad a szó, rég csendekbe terül. A szertefoszló álomból mi marad? Híján a vígasz, múltad ma…

Tovább

A hajléktalan

(Kép forrása: vilagszabadsag.hu)   Édes otthonok vidám zaján mereng vacogva. Reszkető kezében ócska bögre, benne kortynyi lőre. Halk imába kezd, s szakadt kabátra dől aludni - tán örökre. Farkas Erzsébet (Wolfbetta) 2015. március 27.

Tovább

Anyák

(Kép forrása: www.gyerekabc.hu) Gyermeket szült nők: Anyák. Ők, akik veszni hagynák a föld minden aranyát, s átvállalnák a világ összes átélt bánatát, hogy végleg tűnjön a könny, s ne legyen soha közöny, csak boldogság és mosoly a gyermeki arcokon. Farkas Erzsébet…

Tovább

Örökké

(Kép forrása: tarskereso-kalauz.hu)     Tegnap még friss havon siklott a szán, mára ereszünkön csordul víg tavasz, szerelmünk örök maradt, mi két kamasz, s végtelen virul szívünkben a nyár.   Farkas Erzsébet (Wolfbetta) 2015. február 14.  

Tovább

Tavasz

(Kép forrása: image.hotdog.hu)   Méhektől zsong a tarka rét, színorgia a sok virág, lágyan arcomba fúj a szél, rám hintve május illatát. Édes szerelmi vallomás oson a párok ajkain, csókjuk takarja fűzfaág, őrizve hűen titkaik. Mosolyra gyúlt a fényes ég,…

Tovább

Babaváró

/Kép forrása: csillagmag.hu/   Nézd, mocorog, szíve dobog, édesen int, újra, megint! Két pici láb fel-le, ha jár, lágy ütemet rúg odabent. Angyal e lény, fény, s a remény, életem Ő, nő a jövő. Farkas Erzsébet (Wolfbetta) (2013. 12. 19.)

Tovább
süti beállítások módosítása